Kodekek és egyebek 2010/01/22
Biztosan ismerős a helyzet, hogy feltelepít egy operációs rendszert, legyen az Windows, Mac vagy Linux, és a gép a mai világban addig gyakorlatilag használhatatlan, amíg nincsenek megfelelő kodekek telepíve (divx , perian, gstreamer és egyebek). Nekünk rendszergazdáknak ez egy rendszeres probléma. A VoIP technológia is alkalmaz különböző kodekeket a hang tömörítésére.
Itt azonban egyszerűbben működik a dolog. A telefonálásra használt protokollok, így a SIP is, megvalósít egy rendkívül érdekes szolgáltatást, amennyiben a készülékek közzétesznek egy listát az általuk használható kodekekről priorizálva, és az első azonos kodekekkel fog létrejönni a Session.
Ebből a lényeg ki is derül: egy adott kodeket vagy megvalósít egy készülék, vagy nem. A legtöbb készüléken ettől függetlenül változtathatunk a priorizálás sorrendjén, sőt, le is tilthatunk bizonyosakat. A fizikai készülékeket általában nem lehet új kodekekkel felruházni, elképzelhető esetleg firmware frissítéssel, de nem jellemző. Érdekesebb a helyzet a telefonközpontokkal. A Cisco ilyen tekintetben nem nagyon bővíthető, az Asterisk annál inkább. Ez egy moduláris rendszer, az kodekek is mint modulok léteznek (/usr/lib/modules/asterisk).
Fontos tudni, hogy egy beszélgetés során kitétel, hogy csak a két végpont végez kódolást vagy dekódolást, a hívásirányító rendszerek (telefonközpontok csak nagyon ritkán, ez garantálja a hangminőséget is). Ezért is elég nekik kisebb teljesítmény. Ezért képes a Gencom-mini ilyen minimális hardveren futni. Kevés erőforrást igénylenek a hangosmenük és a hívásrögzítés is, mert a már megfelelő formátumban lévő anyagot “olvassa fel” a rendszer, vagy az adott kódolás alapján írja azt lemezre. A belehallgatás funkció tulajdonkép nem igényel plusz erőforrást, mert az IP csomagok unicast helyett multicast módon továbbítódnak. Sokkal erőforrás igényesebb a konferenciahívás, ahol két vagy több hangsávot kell összekódolni, és azt multicastolni. A legdurvább pedig az IP fax szolgáltatás, mikor az analóg jeleket kell értelmezni digitális módon, illetve nagyon hasonló, mikor a DTMF kódokat az audiosávból kell kinyerni. Ezeket a rendszer alapvetően SIP-es szöveges információként küldi.
Nézzük át, milyen kodekek a népszerűek:
- G.711 ulaw/alaw – legáltalánosabb, a különbség az amerikai és európai szabvány (mint a TI/E1), Fax átvitel képes.
- G.729 nagyon erős tömörítés. Asteriskhez fizetős.
- GSM a mobiltelefonokhoz használt, tömörített szabvány.
Meg kell említeni az analóg-digitális átalakítás kérdését is. A telefonrendszereken szabványos a 8000Hz-es mintavételesés, 8bites tárolás, mono (egy hangsáv).
A hangkódolás is megjelenik mint késleltetés a kommunikációban, ezért sem érdemes a telefonokon spórolni. A fel nem dolgozott csomagok u.n. jitter-bufferbe kerülnek. Csomagszinten UDP protokoll használata miatt az elveszett csomagok nem kerülnek újraküldésre, nincs is értelme, mert valós időben kell gondolkodni.
Kodek táblázat
A kodekek tömörítési képességeinek ismeretében tudunk internet sávszélességet számolni. Ha alul számoljuk magunkat, rendkívül idegesítő tud lenni a rossz hangminőség, szakadozó szavak. Érdemes 10%-ot rászámolni, mert a SIP kapcsolat (Session) fenntartása is hálózati kommunikációnak számít.
Ha többet szeretne megtudni arról milyen internet kapcsolatra van szüksége, akkor hallgassa meg a Tárcsahang Rádió ide vonatkozó adását, vagy keressen fel minket.
Válasz hagyása