Telefonadó – mennyit kell fizetned és mit tehetsz, hogy elkerüld? 2006/10/20
20%-os telefonadó a céges telefonszámlára
2006 szeptember 1-től egy újabb 20%-os mértékű húsbavágó adót kell fizetniük a vállalkozásoknak és a közintézményeknek: a telefonadót. De hogyan kell kiszámolni az adó mértékét, mikor kell megfizetni és milyen kiskapuk vannak a kikerülésére? Erről szól Szekeres Viktor cikke.
Kezdjük rögtön az új adó fogalmának tisztázásával: jogszabály szerint telefonadó nem létezik, de fizetni azt kell. A céges telefonszámla után fizetendő új közterhet az Országgyűlés a jelenleg hatályos SZJA és ÁFA törvények módosításával vezette be.
Mi után és mennyi telefonadót kell fizetni?
Az új előírások alapján 20% SZJA terheli a céges és intézményi vezetékes és mobil telefonszámlákat. Az indok: a telefonszámlában keletkezett magánbeszélgetések vélelmezett mértéke (amennyiben nincsenek szétválasztva a privát és a hivatalos hívások) húsz százalék. Az adóhivatal álláspontja szerint a céges telefonon folytatott magánbeszélgetés természetbeni juttatás (tehát olyan, mint a fizetés, csak nem pénzben hanem „természetben” adva) – tehát SZJA köteles. Az új adó további „szépségei”:
- a bruttó telefon számlát kell figyelembe venni a 20% SZJA megállapításánál (tehát a telefonszámla ÁFA-ja is adóköteles)
- a 3%-os munkaadói járulék alapba beleszámolandó az így „kifizetett” természetbeni juttatás
- továbbra is csak 70%-a levonható a hivatalos hívások ÁFA-jának (ahogy az APEH állásfoglalás fogalmaz: ÁFA ügyben a magánbeszélgetés ténykérdés.)
Az adót az egyéni vállalkozóknak nem kell megfizetni.
Ráfázunk ha áfázunk
A cégtelefon miatt felmerülő természetbeni juttatás (SZJA, TBJ, MAJ-kötelezettség), illetve a már régóta meglévő ÁFA részleges levonási tilalom nincs összhangban.
A telefon ÁFA-ja 30%-ban nem levonható (ÁFA tv.
33.§. (4) bek), az ÁFA 70%-a levonható. Ha a vállalkozó a telefonszámla legalább 30%-át továbbhárítja, akkor az ÁFA teljes egészében levonható lesz. Az ÁFA törvénynek azonban van egy olyan kitétele (32.§. (6) bek), amely szerint ha a szolgáltatást nem teljes egészében magáncélú használatra veszi igénybe, akkor az ÁFA-nak azt a részét, amelyet nem a vállalkozási tevékenységhez veszi igénybe (arányosítani kell), nem igényelheti vissza.
Ha a magáncélú használatot továbbhárítja a magánszemély felé (továbbszámlázza), akkor az ÁFA magáncélú használat miatt már nem lesz le nem vonható. Ha a továbbhárítás összege eléri a telefonszámla 30%-át, akkor az ÁFA teljes egészében levonásba helyezhető (viszont a továbbhárítás miatt fizetendő ÁFA is keletkezik), ha nem éri el a telefonszámla 30%-át, akkor az ÁFA 30%-a nem vonható le. – modta el dr. Szabó Tibor adószakértő a www.onadozo.hu szakmai portál szerkesztője.
Példa: mennyi az új adó egy bruttó 100 ezer forintos havi telefonszámlát fizető cégnek?
Ha nincsenek szétválasztva és továbbszámlázva a magánhívások:
- A le nem vonható ÁFA 30%-a 16.667*30%= 5.000 Ft.
- Törvény által vélelmezett magánhasználat a bruttó számlaérték 20%-a: 20.000 Ft
- Természetbeni juttatás miatti SZJA (54%): 20.000*54%= 10.800 Ft
- Természtbeni juttatás miatti nyugdíjjárulék (18%), alapja a bruttó számlaérték SZJA-val növelt összege (azaz adót adóztatnak): 30.800 Ft *18%= 5.544 Ft
- Természetbeni juttatés miatti egészsgébizt. Járulék (7+4%), alapja a bruttó számlaérték SZJA-val növelt összege (azaz adót adóztatnak): 30.800 Ft
*11%= 3.388 Ft - Munkaadói járulék: 20.000 *3%= 600 Ft
Összesen: 10.800+5.544+3.388+600= 20.332 Ft
(azaz durván számolva a bruttó számlaérték 20%-a a többlet adóterhelés)
Forrás: Dr. Szabó Tibor – www.onadozo.hu
Mikor kell megfizetni az adót?
Az új adónemet havonta kell megfizetni, még abban az esetben is ha a cég bizonyos adónemekben negyedéves, netán éves bevalló – mondta el Lepsányi Mária a Gazdasági Rádió Hálóbeszéd c. műsorában.
Mi minősül magánhívásnak?
Hivatalos vagy inkább magánhívás-e, ha mondjuk az egyszeri dolgozó hazatelefonál a feleségének, hogy késni fog, de mindjárt az aznap esti vacsora is szóba kerül?
Vagy mi a helyzet akkor, ha mindkét fél épp a munkahelyen csücsülve hívja egymást, és történetesen a két cég még üzleti kapcsolatban is áll egymással. Hogyan ellenőrizzék a cégek dolgozókat hisz nem állíthatnak mindenki mögé egy „telefon-ellenőrt”.
Hihetetlen nagyságú adminisztrációs terhet róna a cégekre az APEH által ajánlott módszer: minden hívást írjunk egy hívásnaplóba, hogy kit hívtunk milyen ügyben, melyik számon és mikor.
Telefonközponthoz csatlakoztatott személyi kódos rendszer lehet a megoldás
Jó a rosszban, hogy az adóhivatal igen nagyvonalú annak a meghatározásában, hogy mi a magánbeszélgetés. Állásfoglalása szerint elfogad bármilyen (Art. 44 par. szerinti) módszert a magán és a hivatalos beszélgetések szétválasztására! Sőt! A hívásszétválasztó rendszer alkalmasságát nem kell az ügyfélnek bizonyítani a hivatal felé, épp ellenkezőleg. A hivatalra hárul a módszer alkalmatlanságának bebizonyítása!
PIN kódos rendszer: 20%-os adó helyett, 30%-os megtakarítás
Legális „kibúvók” a telefonadó alól
A törvénymódosítás – mint a törvények általában – azért hagy kiskaput az élelmesebb vállakozók és intézmény-vezetők számára. Két olyan (az adóhivatal szerint is legálisnak mondott) módszer kínálkozik, mellyel ki lehet kerülni a telefonadót.
- PIN kódos vagy személyi kódos rendszer bevezetése. Minden dolgozónak van egy 4-5 karakter hosszú hivatalos és egy magán PIN kódja, melyet (minden alkalommal) a hívott szám elé tárcsáz. A telefonközpontra illesztett tarifaszámláló-alkalmazás pedig külön számolja a magán és a hivatalos hívásokat. A dolgozó pedig a hónap végén befizeti a magánhívásokat a pénzügynek.Sándor Zoltán a Gloster telekom műszaki ügyvezetője szerint, az olyan 15-20 főt, vagy annál többet foglalkoztató cégek, ahol korábban nem működött személyi kódos rendszer de a törvény hatálybalépése után bevezették még akár jól is járhatnak. A főnökség , mely kénytelen a rendszert bevezetni egyrészt extra-haszonként könyvelheti el a lecsökkent telefonszámlát, másrészt van kit okolni a kellemetlen változásért.
A személyi kódos rendszer előnyei:
- nem kell 20% SZJA-t,és plusz 3% munkaadói járulékot fizetni munkatársak magánbeszélgetési után.
- közel 30%-al csökken a telefonszámla, mert a munkatársak visszafogottabban használják magán célra a céges telefont ha tudják, hogy figyelik őket.
Hátrányai: - Kb. havi bruttó 100 ezer forintos vezetékes telefonszámla esetén kifizetődő a rendszer üzemeltetése.
- PIN-kódos telefonközpont, tarifaszámláló alkalmazás beszerzése.
- A forgalmi-díj mentes telefon-előfizetés (flat rate)tűnik a egyedüli megfizethető megoldásnak az egy- két fős mikro-vállalkozások számára. Számukra rossz hír, hogy a szolgáltatók egyelőre nem tolongnak az ilyen díjcsomagokkal. A nagyobb koncessziós társaságok honlapjait böngészve egyedül a T-com Grátisz 500-as díjcsomagja SZJA mentes flat rate, igaz havonta 5300 Ft-ért és csak az első 500 percig. A forgalom 500 perc feletti része már nem adómentes!
Az első adóellenőrzésekre még bizonyosan várni kell, és a hivatal is előreláthatólag kissé rugalmasan kezeli majd a szeptember 1-i határidőt. Jól jellemzi a kialakult helyzetet, hogy az új adótól maga az APEH sem várja a bevételek látványos növekedését. De ami késik nem múlik. Cégvezetők, intézmény-vezetők ideje cselekedni!