Alközpont.net

A VoIP (Voice over Internet Protocol) telefónia, melyet egykor csak a technika megszállotjai használtak, immár egy használható, és kevésbé költséges alternatívája az alközponti PBX rendszereknek, melyeket bármekkora méretű cég használ. A VoIP-al a cégeknek megvan a lehetőségük, hogy a hagyományos előrecsomagolt alközponti megoldások helyett egy teljesen testreszabható telefonrendszer felé irányuljanak.

A Yankee Group által januárban kibocsátott jelentés szerint, a VoIP-piac az USA-ban 2010-re 3,3 milliárd dollárosra nőhet. A cégek azért választják ezt a megoldást, mert mérhető megtakarításokat érnek el, közös platform úgy a hang-, mint az adatforgalomhoz, és a cégen belüli kommunikációt is fejlett módon kezeli.

Már az USA hadserege is fontolgatja a változtatást. Az Avaya nemrég jelentette be, hogy a légierő harcmezői használatra tervezve teszteli a rendszert. Vic Galante, az Avaya ügyfélkapcsolati igazgatója szerint az amerikai légierő a US AIR FORCE rájött, hogy kereskedelemben kapható technológiát kell használnia ahhoz, hogy pénzt takaríthasson meg.

Mit tehet érted a VoIP?

A VoIP hangforgalmat jelent az interneten keresztül. Az ember hangját a küldő oldal csomagok sorozatává bontja le, melyeket aztán a fogadó eszköz épít fel újra.

Egy kis izraeli cég, a Volcaltec által a kilencvenes évek közepén kifejlesztett technológia lehetővé tette, hogy ha mindkét fél internetkapcsolatra alkalmas telefont (IP telefont) használ, akkor a telefonhívásokat a hagyományos technológia helyett az interneten folytassák le. Ezekben az esetekben a hangminőség nem volt egészen tökéletes, és a párbeszédet gyakran hosszú késedelmek szakították meg.

De a későbbi fejlesztések a szoftvert új lehetőségek felé nyitották meg, azaz, hogy az emberek számítógépről telefonra is indíthassanak hívásokat, vagy akár visszafelé is. A hangminőség szintén jelentősen fejlődött.

A VoIP-on szolgáltatott telefonálás költségei alacsonyabbak, mint a hagyományos rendszeré. Ráadás, hogy a hálózat hatékonysága is nőtt. Ha egy meglévő LAN adathálózathoz hangszolgáltatásokat adunk, az csökkenti a költségeket, hiszen így a cégnek nem kell két külön rendszert fenntartania.

A legújabb alkalmazások lehetővé teszik, hogy a valós idejű kommunikációt egyesítsük a hagyományos íróasztali kommunikációval, a telefont az e-mail-el, és mindezt egy számítógépen. Ez teheti lehetővé, hogy egy ügyfélszolgálati központ adott ügyfélhez kulcsfontosságú adatokat rendeljen hozzá, melyek megjelennek a képernyőn, amikor csak telefonál.

Távirányítás

A VoIP különösen jó olyan cégeknek, amelyek munkaereje folyamatosan mozgásban van, hiszen a VoIP-hálózaton kapott hívások nem kötnek egyetlen eszközhöz, vagy fizikai helyhez sem.

A VoIP bármely IP-t használó eszközön képes működni. Például egy hangposta-üzenet elküldhető egy e-mail címre is, melynek tulajdonosa valahol a világon, bárhol a világon internet-kapcsolattal rendelkező laptopot használva dolgozik.

Az IP-rendszerek megkönnyítik az ügynökök munkáját is, hiszen így elérhetik íróasztali telefonjuk virtuális változatát, akárhol is legyenek. Egy VoIP végadaptert használva, a mobil alkalmazottak bárhol rákapcsolódva egy szélessávú internet-kapcsolatra ugyanúgy fogadhatnak hívásokat és elérhetik íróasztali telefonjuk szolgáltatásait, mintha az irodájukban ülnének.

?Az IP lehetővé teszi, hogy távmunkások, vagy a mozgásban lévő dolgozóink kapcsolatban maradhassanak, és tegyék mindezt könnyedén és költséghatékonyan.? Mondta Seema Lall, a Frost & Sullivan cég elemzője. ?Több csatornán át is (hang, e-mail, Web-alapú csevegés, videó stb.) ugyanazt a szolgáltatást nyújtani: ez sokkal egyszerűbb egy IP-alapú telefonos hálózaton keresztül.?

Pénz, pénz, pénz

A VoIP-ot választó cégek általában a megtakarításokra is odafigyelnek. Általában azonban időbe telik, hogy egy cég megtérülni lássa a fejlesztés költségeit. A Yankee Group ?Hogyan igazoljuk az IP-kommunikáció költségeit? című jelentésében Elizabeth Herrell elemző úgy találta, hogy működőképes telefonrendszerrel rendelkező cégek nehezen tudják igazolni a fejlesztést.

?Amikor az IP-kommunikációs fejlesztésre tervet készítenek, a cégek gyakran nem gondolnak át minden szükséges kiadást?, mondta Herrell.

A hálózati termékek például gyakran szorulnak ún. gatekeeperekre, melyek a hálózat különféle ?fordításait? kezelik, vagy média-gateway-ekre. A régebbi routereket és switcheket gyakran le kell cserélni, hogy kezelni tudják a hangforgalmat. A legtöbb cégnél az adathálózat fejlesztése az IP-képes felszerelés árának duplájába is kerülhet.

Ráadásul azok a cégek, melyek régebbi épületben székelnek, rákényszerülhetnek az újrakábelezésre, hogy az támogassa a hang és az adatrendszert is. Az alkalmazottak átképzése, vagy külső tanácsadók bevonása újabb összegeket emészt fel. Figyelőeszközök beszerelése pedig mindenképpen szükséges, mivel a hangforgalomnak szüksége van rá, hogy megelőzzék a késéseket, és a zavarokat.

Herrel óva intette a lehetséges VoIP-használókat, hogy ne terheljék túl a költségvetést mindenféle kiadással. A hálózati szolgáltatások szabványos működési költséget jelentenek, és nem feltétlenül részei az IP-telefóniának.

Call center-költségek

Azon vállalkozások, amelyek ügyfélszolgálati központokat tartanak fent, a VoIP-re váltás során gyakran találkoznak nagyrészt hasonló problémákkal, amelyekkel bármely más cég is. ?Rengeteg minden múlik azon, hogy honnan indul a vállalkozás a váltásnál?, mondta Jay Lassman, a Gartner kutatási igazgatója. ?De a költségek ellenére jelentkeznek az előnyök is.?
Azok a cégek, melyek az alapoktól építenek fel egy VoIP-es ügyfélközpontot, dolgozónként kb. három-négyezer dolláros költséggel számolhatnak. A már meglévő központokkal bíró cégeknél a váltás (az USA-ban) 1500-2000 dollár fejenként. Itthon ez jóval kedvezőbb költségből kihozható.

Szünetmentes tápegységek, biztosítás: ezek mind-mind hozzájárulnak a költségekhez, nem említve a fűtést – légkondicionálást -szellőztetést.
Lall javasolta, hogy a váltást fontolgató cégek inkább hosszú távra tervezzenek. ?A költségek jelentik a fő akadályt az IP-telefónia gyorsabb elterjedésében?, mondta. ?Mindenesetre a technológia fejlődése, és a hálózati szolgáltatások fejlődése segít a vásárlók félelmeinek eloszlatásában.?

Más szavakkal, ha VoIP-ra akarunk váltani, rengeteg segítséget találhatunk.

Biztonságos kapcsolat

A hagyományos telefonrendszerekkel rendelkező cégek számára a biztonság általában nem jelent problémát, hacsak nem kifejezetten ezzel foglalkoznak. Most, hogy a hang adathálózaton át közlekedik, új problémák jelennek meg.

Az MIT és a Cambridge-i egyetem közös vállalkozása, a Communications Research Network által januárban kiadott jelentés szerint egy, az IP-telefónia alkalmazásaiban található biztonsági hiányosság lehetővé teheti a hackereknek, hogy elkerüljék a lelepleződést, amikor hatalmas DoS támadásokat indítanak.

A CRN úgy találta, hogy a Skype, illetve a Vonage védelmet biztosít a hackereknek, mivel ezen programok a VoIP által tipikusan alkalmazott nem szabványos protokollokat használják, melyek azért készültek, hogy az internetszolgáltatókat megakadályozzák abban, hogy a VoIP-alapú hívásokat tiltsák. Ez azonban megnehezíti a szolgáltatók dolgát akkor is, amikor DoS támadásokat akarnak azonosítani és megállítani.

?A probléma egyszerű: a DoS támadások jellemzője az internetes üzenetforgalom gyors megnövekedése, melyet a szolgáltató a forrásig követhet, de a hangforgalom növekedése nem más, mint a zaj, így a VoIP-en keresztül indított DoS támadásnak nincs előjele?, mondta Eddie Murphy, a CRN egyik angol menedzsere.

Máig nem indítottak DoS támadást VoIP-en keresztül, de a CRN azt jelzi, hogy ahogy a VoIP-et egyre több és több cég fogja használni, egy ilyen támadás valószínűsége egyre nő majd. A kutatócsoport következtetése szerint a jelenlegi VoIP biztonsági intézkedések megfelelőek, de javasolta, hogy a VoIP-szolgáltatók szabványos protokollokat használjanak, vagy tegyék közzé saját specifikációikat.

Mielőtt a cégek döntést hoznának a VoIP-re való átállásról, szükséges, hogy felmérjék a saját hálózatukat, mondta Lassman. Egy ilyen vizsgálat felmérhetetlen értékű, mondta, mivel segíti őket, hogy megbecsüljék a technológia költségeit, és hogy hálózatuk tudja-e kezelni a ráadás terhelést.
Miután a felmérés elkészült, a következő lépés egy forgalmazó kiválasztása. Lassman szerint, két nagyobb tényező befolyásolja a döntést: vajon a felület megfelel-e a cég igényeinek, és hogy a forgalmazónak megvan-e a megfelelő személyzete, hogy beszerelje a berendezéseket, és hogy később terméktámogatást is nyújtson hozzá. Lassman szerint, amikor új technológiát alkalmazol, jó ha tudod, mibe nyúlsz bele. ?A cégeknek bizonyítottan jó megoldásokat kellene vásárolniuk, nem pedig a legújabbakból, legjobbakból válogatni. Kipróbált megoldások kellenek.?