VOIP központot modulárisan 2010/01/28
Aki kicsit is foglakozott már informatikával tudja, mért jó a moduláris felépítés. Könnyebben lehet hibát keresni, egyszerűbben lehet javítani, és könnyű további kiegészítőket készíteni. Ahogy azt említettem a korábbi bejegyzésemben, az IP kommunikáció meglehetősen élesen elválasztható részekre (rétegekre) bomlik. Ha telefonközpontot vásárolunk, elvárás lehet ugyanez.
Hogyan is néz ez ki nálunk?
Van a Gencom termékünk. Az egész egy CentOS Linuxon alapul, ami nem sokat jelent, mert a csomagkezelőt nem nagyon használjuk. Grafikus kezelőfelület (X) nincs. A központot webes felületen át érjük el. Van egy kiszemelt stabil kernelünk, ez vezérli a hálózatot, akár a routolást. Ezt mondhatnánk alapszintnek, és ez az a szint, ami az OSI második és harmadik rétegét fedi le. Ennél eggyel magasabb szinten ketyeg egy Asterisk, szintén egy kiszemelt stabil változat, az 1.4.x-es sorozatból. Ez is teljesen moduláris felépítésű, megfeleltethető az OSI ötödik és hatodik rétegének. Továbbá van egy Apache webszerver php-vel, ami az Asterisk konfigurációs fájljait írja, illtve Berkley Socketen át kommunikál az Asterisk API-val, és jórészt a konfiguráció érvénybeléptetése érdekében újraolvastatja az Asteriskkel a frissített konfigurációs fájlokat. Ő szolgáltatja a megjelenítési rétegnek megfelelő funkciókat, illetve tartozik még ide egy MySQL adatbázis szerver, ami a híváslistát (CDR – Call Detail Records) tárolja, ezt az Asterisk írja (asterisk-addons csomag), de a php-s webes felületen lekérdezhető.
Ezzel szemben a Gencom mini csak kevés dologban különbözik: a 2.4-es szériából teljesen natív kernelje van, amit firmware formájában létezik. A hívásnaplót natív szöveges fájlban (csv – comma separated values – vesszővel tagolt értékek) tárolja a rendszer, hogy ne egye a memóriát az SQL. A webes felület a kliensoldali Javascript-en alapul, így a processzort se terheli túl. Az Asterisk is kicsit kevesebb modullal fut rajta.
Érdekes, a Cisco tananyagok tele vannak elméletekkel, modellekkel mint az OSI, TCP/IP, mégis a termékeik felépítéséről nem sokat beszélnek, sokkal inkább annak konfigurációjára összpontosítanak. Pedig az UC500-as sorozat bármennyire is integrált megoldás, mégis részekből áll. Aki a hálózati részben otthon van, az ismeri a különböző bővítőkártyákat amit a Cisco routerkbe leht tenni. Az UC is ilyenekből áll, csak egybeépítve. A hardver adott, az operációs rendszer elég egyedi. Az IOS (Internetwork Operating System) a Cisco saját terméke, ez a Unix adja a rendszer lelkét itt is. Ehhez jön hozzá a CallManager Express, illetve a Unity Express. Érdekes módon bár ezek egybe vannak építve, mégis programozáskor kiderül, hogy a Unity Express-t például egy másik IP címen érjük el.
Megközelíthetjük a Cisco esetében a témát kicsit hardveresebb szempontból is. A készülékben van rengeteg féle-fajta memória, és nem egyszerű átlátni a dolgot. Alapvetően az nvram az, ami az indítóregisztert tárolja, illetve az indításkor betöltendő konfigurációt. Az operációs rendszer, mint képfájl létezik a készülékbe cseréléhető nyíláson behelyezett CompactFlash memóriakártyán. Ez indításkor kibontódik a ramba (ha jól számolom, ez már a harmadik memória), sőt ide kerül egy másolat az indítókonfiguráció, amit tetszőlegesen szerkeszthetünk, a futási idő alatt, a változások azonnal érvénybe is lépnek. A CallManager Express szoftver, a maga kis minimális webes felületével úgyszintén a flash kártyán található. A Unity Express viszont a hardveren belül is szeparálva van, komplett másik Unix. A parancsok és a működés viszont nagyon hasonló.
Ezek után mondhatja nekem bárki, hogy egyszerű termék az UC500-as sorozat, nem az. Írtam már korábban is, hogy aki Cisco-ra adja a fejét az ne azért tegye, mert egyszerű és működik. Működik egy bonyolult konfiguráció után. Még a Cisco-n belül is a VoIP teljesen külön világ, nem csoda, hogy külön képzés a Cisco Voice Specialist.
Válasz hagyása